Legtöbbet látsz amikor ősz van
Ekkor vizsgáld látásod élességét
Mint a kés élén áthuzod ujjad
És ha fáj, rögtön észre veszed
Hogy a szív kiesett a bölcsőből
Földet érve már nem talál vissza
Mert amit lát tartósan kidobta
Nyugalmából
Miért vonod el figyelmét színes
Takaróddal?
Ágadnak levelei nem nyújtanak
Vigaszságot
Mégis kívánod hogy tested egészét
Szemrevegyék
Sebezhető árnyalatok
A palettából lassan elfogyó
Színeid
Már hamarosan utalnak
Az üresség fehérére





