Budapest Bristol

A žižkovi polgári iskola sportklubja és a Prága XI. kerületi gimnázium negyedik osztálya közötti barátságos mérkőzésen történt. A žižkovi polgári – a védelem, s különösen Ferda Zápotocký áldozatos harckészsége ellenére – teljes vereség előtt állt, minthogy a második félidő vége felé kettő-null volt az eredmény a XI. kerületi gimnázium negyedik osztálya javára, s a žižkoviak kapuja még mindig ádáz támadások tüzében állt. Zdeněk Popper, azaz a gimnazisták híres Káďája most éppen egy újabb kivédhetetlen bombát küldött a polgáristák kapuja felé, de ebben a pillanatban valami egészen különös dolog döbbentette meg a játékosokat és a nézőket egyaránt: a labda megállt a levegőben, hihetetlen sebességgel forogni kezdett, és szempillantásnyi habozás után visszafordult, hogy mint valami meteor, az ellenséges kapuba vágódjon. Négy perc volt még hátra a mérkőzés végéig. Senki se tudta, hogy történt a dolog, s a mérkőzés folyt tovább; a ragyogó Zdeněk Popper ismét magához ragadta a labdát, áttört a védelmen, és egy süvítő lapos lövéssel a žižkovi polgári iskola sportklubjának kapujába küldte. Az a harminc néző, aki az állami gimnáziumnak szurkolt, ujjongásban tört ki, de a labda nem volt sehol; mindkét csapat valamennyi játékosa keresni kezdte, amíg végre a XI. kerületi gimnázium negyedik osztályának kapusa rá nem bukkant, mégpedig a saját kapujában, ahol a labda magától értetődő nyugalommal várt a becsületes megtalálóra. A mérkőzést közben lefütyülték, bár a gimnázium csapata élénken tiltakozott a szabálytalan gól ellen, de hiába, a gól az gól, és a mérkőzés eredménye, akárhogy is vesszük, kettő-kettő volt.

A žižkovi polgári iskola futballcsapata ettől a naptól kezdve, győzelemről győzelemre vitte zászlaját. Három-nullra verte a libeňi polgárit, négy-egyes eredménnyel pozdorjává zúzta a holešovicei reáliskola ötödik osztályát, kettő-egyre verte a kolíni gimnázium hatodik osztályát a saját pályáján (a sebesültek arányszáma kettő-kettő volt), és megvervén a Prága XIX. kerületi reform reálgimnáziumot, abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a főiskolai sportklub futballcsapatának ellenfelévé jelölték ki. Ez egyedülálló eset volt a világtörténelemben.

De még a győztes csapat tagjai közül se vette senki észre, hogy a diadalmas mérkőzések nézői között mindig jelen van Bohumil Smutný, a žižkovi polgári iskola első osztályának tanulója. Senki se beszélt vele, senki se méltatta figyelemre sem az iskolában, sem a becsület mezején, mert Bohumil Smutný amolyan nagyon erkölcsös és nagyon vallásos gyerek volt. Csak a már említett Zdeněk Popper (aki féltékenységből és irigységből minden csatatérre elkísérte az ellenfél csapatát) figyelt fel erre a hűséges és szerény szurkolóra, és azt is észrevette, hogy amikor a žižkoviak kritikus helyzetbe kerülnek, a kisdiák behúzódik valami palánk vagy bokor mögé, térdre esik, és buzgón imádkozik: „Uram Istenem, légy kegyes! Add, hogy a mieink gólt lőjenek!" S abban a pillanatban, ahogy ezt kimondja, a labda megáll a levegőben, megfordul, és az ellenfél kapujában köt ki, vagy eltűnik, hogy néhány pillanat múlva az ő hálójából halásszák elő, vagy elkezd lassan gurulni, mialatt az ellenfél csapatának játékosai halomra dőlnek körülötte, mintha valami titokzatos erő elgáncsolta volna őket. Így hát Zdeněk Popper, azaz becenevén Káďa, elmondta a dolgot bátyjának, Záviš Popper orvostanhallgatónak, a főiskolai sportklub futballcsapata játékosának.

A žižkovi polgári iskolának a főiskolai sportklub elleni történelmi mérkőzését megelőző napon egy rokonszenves fiatalember várta Bohumil Smutný első osztályos tanulót a polgári előtt.

– Záviš Popper orvostanhallgató és sportoló – mutatkozott be, s így folytatta: – Tudom, Smutný úr, hogy maga szintén sportember. A mi Zdeněkünk mesélte, hogy minden mérkőzésre el szokott járni. De attól tartok, hogy még nem ismeri elég jól a szabályokat, pedig, barátom, ha igazán élvezni akarja a játékot, akkor a szabályokat ismernie kell. Most véletlenül van egy kis szabad időm, hát, ha akarja, akkor elmondanék magának egyet s mást a futballról, hogy tudja, hogyan kell szabályszerűen játszani.

És Záviš Popper orvostanhallgató és sportoló három órán keresztül rótta Bohumil Smutnýval, a žižkovi polgári iskola első osztályának tanulójával a žižkovi utcákat, buzgón magyarázván neki, mi a korner, a taccs, az ofszájd, a hendz, a támadás, a védelem, a passz, a fair játék, a szabálytalan játék, a büntetőrúgás, a durvaság, az összjáték és így tovább. Bohumil Smutný csak bólogatott: Igen, kérem. Értem, kérem. Emlékezni fogok rá, kérem.

Végül tiszteletteljesen megköszönte az oktatást, mert amint már említettük, erkölcsös, jó fiú volt, és nem olyan neveletlen kamasz, mint a mai fiatalok általában.

És másnap a žižkovi polgári iskola sportklubjának csapata kiállt a főiskolai sportklub ellen. A második félidő elején a főiskolai sportklub hat-nullra vezetett. A nézők között ott ült Bohumil Smutný, izzadt a borzalomtól, kezét görcsösen összekulcsolta, és egyfolytában imádkozott: „Istenem Atyám, légy kegyes... tégy valamit... de csak a szabályok szerint... add, hogy a mieink szabályszerű gólt rúgjanak... tégy csodát, de úgy, hogy fair legyen..."

A második félidő vége felé a főiskolai sportklub tizenegy-nullra vezetett, és ezzel az eredménnyel nyerte meg a mérkőzést.

– No, látod – szólt oda Záviš Popper az öccsének –, mihelyt betartják a szabályokat, befellegzett a csodának!

(1936–38)

 

Fordította: Zádor András

(Szöveg a kiadó engedélyével.) [Forrás: mek.niif.hu/01800/01802/01802.doc]

Karel Čapek (1890–1938)
Swift óta senki más se tudta pesszimizmusát ily humorosan kifejezni. A tudományos-fantasztikus irodalom (a sci-fi) egyik fontos előkészítője volt.

Robot

Čapek használta először a nemzetközileg is gyakran használt robot szót, az 1921-ben megjelent R. U. R. című színjátékában. A robot szó a 'rabota' szóból ered, aminek jelentése szó szerint 'szolgamunka' a cseh nyelvben, A Rekviem Matuzsálemért című Star Trek epizódban az android, Rayna Kapec Čapek tiszteletére lett így elnevezve. A Red Faction nevű számítógépes játék egyik karaktere Dr. Čapek, aki nanotechnológiával kapcsolatos kísérleteket végez.[Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Karel_%C4%8Capek]

Karel Čapek : A repülő ember és más furcsa történetek. Lazi Könyvkiadó 2000, Szeged.